Iglauer Park

Csodálatos villa az Üveg-hegy oldalában. Körülötte park, hatalmas platánokkal, ősi kínai páfrány- és égig nyúló amerikai duglaszfenyőkkel. Talán egy meséből felejtették itt ezt a parkot? Ha nem is meséből, de egy olyan letűnt korból, amelynek utolsó hírmondója az Iglauer Park és a közepén álló villa. A történet 1830-ban kezdődött. Stingl Vince és Károly fazekasmesterek kitűnő minőségű agyaglelőhelyek közelében alapították Városlődön kőedényműhelyüket. Vince a szomszéd faluban levő vállalkozását is át akarta telepíteni Városlődre, ám Gróf Zichy Domonkossal, a terület nagyhatalmú birtokosával nem jutott dűlőre a költözés ügyében. A sorsára hagyott ottani műhelyt a későbbi tulajdonosok leleményes üzletvezetésének hála hamarosan a világhírnév szárnyára vette, és ma már fogalommá vált a finomkerámiában míves kézműveskultúrája. Ez a Herendi Porcelánmanufaktúra. De a kőedénygyár sem maradt hírnévnek híján az elmúlt századokban: számtalan kiállítási érem, elismerés bizonyítja, hogy a városlődi majolika a fehér mázon festett magyaros motívumaival példamutató stílust hozott a kerámiaiparba. Több mint 300 féle agyagtárgy, a gyermekmelegítő tányértól a hordókorsóig, a gyertyatartótól a kályhacsempén keresztül a sajtolt agyag csövekig, szinte minden, ami agyagból formálható volt, beszerezhető volt Városlődön… A további fejlődésnek csak két dolog szabott gátat: a második világháború és az azt követő politikai szelek, melyek elfújták a gyárat Városlődről. A műhelyeknek ma már a falai sem állnak, városlődi otthonok féltett kincsei lettek a fehér mázas agyagtárgyak, a boldog békeidők utolsó tanúi. És hogy került ide a kastély a parkkal? Az 1920-as években a cég történetének legsikeresebb tulajdonosa, a budapesti szék- és faárugyáros, Iglauer István építteti a gyár közvetlen szomszédságában, az Üveg-hegy oldalában. Ezt a nagyrészt fából készült villát Svájcban előre gyártott kitűnő fa alkatrészekből állították össze. A faárugyáros Iglauer a fenyőfák tisztelőjeként a villa körül parkot is létesített, melyben az összes Magyarországon telepíthető nyitvatermőt honosíttatta. Az államosítást követően a park majd 30 évig úttörőtáborként működött, gyerekek generációinak vidám zsivajától volt hangos nyaranta az Üveg-hegy. A rendszerváltás után jelentős németországi támogatással született újjá az Iglauer Park, melyet a Városlődi Villa Nonprofit Kft., a helyi önkormányzat és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tulajdonában levő szervezet üzemeltet. Az építtető iránti tiszteletből kereszteltük e csodálatos helyet a benne található épületekkel Iglauer Parkká 2001-ben.